Megríkattam anyukámat :)
Ildikó! Kész lett időre!!!
Anyukámról tudni kell, hogy bolondul a skótjuhász kutyákért. Kislányként elolvasta a Lassie-t, és hatalmas hatással volt rá. Volt ilyen kutyánk több is.
Amikor elindítottam a xszemes blogomat, szétnéztem, hogy néhány "megfigyelendő" blogot felvegyek a listámra. Az egyiken akadtam erre a képre is. Innentől nem volt kérdés, hogy mit fogok anyunak a születésnapjára készíteni, ami ma van.Megérkeztünk hozzájuk, megtörtént az ajándékok átadása - már odaadtuk a virágot, megkapta a tortát is anyu, aztán mint a kíváncsi kisgyerek odafordult felém, hogy mit is dugdosok már előle (magamhoz fordítva volt a kép a kezemben. :) Megfordítottam, elkerekedett szemekkel rá/m csodálkozott, majd sírva a nyakamba borult és összepuszilt. Nem tudtunk megszólalni...
Szívből gratulálok! Neki is és neked is! Baromi ügyes vagy, és villámkezű! Én se panaszkodhatok, mert ennek élek, és minden kis időmet a varrással töltöm, de ez valószínűleg nem jött volna össze! További jó böködést kívánok! (Közben meg eszembe jutott, hogy itt áll félkészen a neked varrt PIF ajándék is, amilyent már te is simán lazán megcsinálsz. De ahogy meg tudom hozzá venni a szükségeset, hogy készre csináljam, azért feladom majd:) )
VálaszTörlésKöszönöm, átadom.
VálaszTörlésPIF-fel nem kell rohannod, beleférsz bőőőőven a határidőben :) Eddig én is csak egyet adtam fel, és még kettő a tiéd és romi-é még hátra van.